Álmomban látogatóban jártam Istennél. Bekopogtam, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje. Az Úr elmosolyodott és így válaszolt:

- Az én idom végtelen, mindenre jut belole. Mire vagy kíváncsi?

Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben?

- Azt, hogy nem szeretnek gyerekek lenni, siettetik a felnotté válást, majd visszavágyódnak a gyermekkorba.

- Azt, hogy akár az egészségüket is feláldozzák, hogy sok pénzük legyen, majd rengeteg pénzt költenek rá, hogy visszanyerjék egészségüket.

- Azt, hogy izgatottan lesik a jövot, hogy megfeledkeznek a jelenrol, így aztán nemhogy a jövot, de a jelent sem élik meg.

- Azt, hogy úgy élnek, mintha sose halnának meg és úgy halnak meg, mintha sose éltek volna.

- Atyaként mit szeretnél,hogy gyerekeid mely tanulságokat jegyeznék meg ?

- Tanulják meg, hogy senkibol nem lehet erovel kicsikarni a szeretetet. Hagyni kell, hogy szerethessenek.

- Nem az a legértékesebb, hogy mit szeretnénk az életben, hanem az, hogy kik állnak mellettünk.

- Tanulják meg, hogy nem célszeru másokhoz mérni magukat, saját magukhoz képest legyünk elbírálhatóak.

- Fogadják el, hogy nem az a gazdag, akinek a legtöbbje van, hanem az, akinek a legkevesebbre van szüksége.

- Tanulják meg, hogy csak néhány másodperc kell ahhoz, hogy mély sebeket ejtsünk azokon, akiket szeretünk, ám sok-sok év kell ahhoz, hogy ezek begyógyuljanak. A megbocsátást a megbocsátás gyakorlásának útján kell
megtanulni.

- El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik mélyen éreznek, de nem tanulták meg kimutatni érzelmeiket.

- Meg kell tanulni, hogy bármit lehet pénzen venni, csak boldogságot nem.

- Két ember nézheti ugyanazt a dolgot és mégis két másféle dolgot látnak.

- Meg kell tanulni, hogy az az igazi barát, aki mindent tud rólunk és mégis szeret. Nem mindig elég, ha mások megbocsátanak, meg kell bocsátanunk magunknak is.

Búcsúzásnál megköszöntem szavait, O pedig így válaszolt:

- Az emberek elfelejtik mit mondtál, mit csináltál. De arra mindig emlékezni fognak, hogy érzéseket ébresztettél bennük.