A baleset oka átgondolatlan tervezés

Tisztelt uram!

A baleseti jegyzőkönyv 3. rovatába írott
válaszommal (A baleset oka: átgondolatlan tervezés)
kapcsolatos, a részletek iránt érdeklődő
levelére az alábbi - remélem kielégítő - leírást
áll módomban közölni:

Kőművesként dolgozom. A baleset napján
egyedül dolgoztam egy hatemeletes épület tetején.
Amikor munkámat befejeztem, láttam hogy valamennyi
(utólag lemérve mintegy 110 kilogramm) tégla
megmaradt. Úgy döntöttem, a téglákat nem fogom kis
részletekben, kézben lehordani, hanem az épület
oldalára szerelt, teherszállításra szolgáló csigával
eresztem le. A csigakötelet a földszinten kikötöttem,
felmentem a tetőre és a kötél végén lévő
ládát megraktam téglával. Ezután ismét lementem a
földszintre, eloldoztam a kötelet, és erősen
szorítottam, hogy lassan leeresszem a 110 kilogrammnyi
téglát. A baleseti jegyzőkönyvből
megállapíthatta, hogy az én testsúlyom 83 kg.
Meglepetésemben - amit az okozott, hogy hirtelen
felemelkedtem a földről - elveszítettem a józan
ítélőképességemet és elmulasztottam elengedni a
kötelet. Így aztán nem is kell mondanom, nagy
sebességgel emelkedni kezdtem az épület oldala mentén.
Körülbelül a harmadik emelet magasságában találkoztam
a téglákkal megrakott ládával, amely jelentős
sebességgel tartott lefelé. Ez a magyarázata
koponyatörésemnek, a kisebb zúzódásoknak és a törött
kulcscsontomnak, amit a baleseti jegyzőkönyvben
már leírtam. Alig lassulva folytattam emelkedésemet
egészen addig, amíg jobb kezem két ujja két ízület
mélységben megakadt a második bekezdésben említett
csigában. Szerencsére ekkorra már visszanyertem
lélekjelenlétemet, és fájdalmaim ellenére is
erősen tartottam a kötelet Körülbelül ezzel egy
időben a téglákkal megrakott láda a földre
csapódott, és az ütődés erejétől letörött az
alja. Ekkor, megszabadulva a téglák súlyától, a láda
mindössze 24 kilogrammot nyomott. Hagy emlékeztessem
ismét a testsúlyomra. Ahogy azt bizonyára elképzeli,
gyorsan esni kezdtem az épület fala mentén. Körülbelül
félúton találkoztam a felfelé tartó ládával. Ennek
számlájára írható a két törött bokám és jó néhány
hiányzó fogam. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a
ládával való ütközés annyit fékezett zuhanásomon, hogy
amikor végül a téglahalomra estem, mindössze könnyebb
gerinc és medencecsont sérüléseket szenvedtem. Azonban
látva a himbálózó ládaroncsot, ismét elveszítettem
józan ítélőképességemet, és elengedtem a kötelet …