|
Menü |
|
| |
|
Csillag |
|
| |
|
Klikk rá! |
|
| |
|
Hányadika is van? |
|
2024. Szeptember
H | K | S | C | P | S | V | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
| | |
|
Versike |
|
Megvívtuk a csatát már ezerszer, el is vesztettem már nem egyszer. Ha még egyszer elveszítelek, soha többé nem leszek már melletted.
Azt kértem Tőled, hogy szeress még. Azt mondtad, hogy Neked ennyi nem elég. Annyi mindent adhatnék még hát kérlek Kicsim kérlek maradj még! Maradj még, mert én így szeretném, maradj még, mert tudom, hogy Te is így szeretnéd. Maradj még, maradj még! Maradj még, maradj még!
Ha majd egy nap elrepülsz mással, és engem itt hagysz törött szárnnyal, akkor talán nem érted a lényegét: egy ember Neked adta az életét.
Azt kértem Tőled, hogy szeress még. Azt mondtad, hogy Neked ennyi nem elég. Annyi mindent adhatnék még, hát kérlek Kicsim kérlek maradj még! Maradj még, mert én így szeretném, maradj még, mert tudom, hogy Te is így szeretnéd. Maradj még, maradj még! Maradj még, maradj még! | |
|
|
|
blogom |
|
Amikor bepanikolok2014.09.06. 01:35, kisimosok
Regota szeretnek blogot irni..Reszben azert, hogy kiadjam magambol a dolgokat, hisz tudom anno, mikor meg fiatal voltam rengeteget irtam, naplot, levelet, es az olyan jo volt! Azota persze a lustasag jelen van es azert nem irogattam.... Meg aztan tobbet kozott a betegsegemrol, az elet szemleletemrol szertnem masokat megismertetni. Nem azt mondo tokeletes vagyok, vagy megis? De szerintem azert sok mindent jol csinalok, legalabb is szamomra jo! Igyekszem sokminden leirni, velemenyt, tapasztalatot. Aztan, hogy ki mit kezd vele, az a sajat dolga!
Ma nagyon megijedtem... Delutan kispocakom mozgott, de eleg rendesen, es ne mondja, hogy turta ki magat itt-ott... az elejen nem is nagyon zavart, csak mar a sokadik tolakodasa utan kezdtem nemjo neven venni... Vegul aztan mar minden bajom kezdett lenni, mintha fajt, de megsem, de mintha valami megsem volt rendben... Irtam a nogyogyaszomnak, vilag legjobb, legsegitokeszebb dokija!- mondta nyugi van, semmi panik, pihenjek.. Probaltam is betartani, de aztan ilyen nyomos erzeseim lettek. Na erre mar bekergetett a surgossegire. Ne mondjam, hogy Draga Ferjem sajnos nem volt otthon - szerintem ezert is panikoltam - .. Mit tehettem volna, felhivom legjobb baratnomet, megsem mehetek be egyedul... Es megyunk... Reszketek.. Izzadok, minden bajom van. Erzem, hogy elmeletileg minden rendben, de hat a felsz az igen erossen rendesen belem van ullve... Kis pocakom 28 hetes mult kedden, meg nincs itt az ideje, hogy talalkozzunk! Nagyon nincs! csak ez jart a fejembe..Persze mar lattam, hogy a hasam lentebb van, kemenyedik, mar minden rosszat kezdtem latni, erezni. Ami azert reszben nyugtatott, hogy nem volt az a tipikus havis gorcsos fajdalom.. Ez az egy volt a biztato jel.. Vegul megjelenik a doki. Meseljem el mi tortent. Elmeseltem, koncentraltam semmit ne hagyjak ki. Mire mondta, ok, elmeletileg nincsen baj, de hogy biztosak legyunk, meg kell vizsgaljon, a kecsken... Barmit, csak tudjam, hogy jol van/vagyunk... Hat ne mondjam, abban a lyukacskaban honapok ota nem jart senki es semmi... mire belem dugta azokat a vasdarabokat, nem beszelve utana az ujjakrol, mintha masodik szuzessegem veszitettem volna el. Egyaltalan nem volt jo erzes.. (azota is kellemetlen, es eltelt mar jo 2 ora...). Kozli, hogy rendben minden, meh normalis tonusu, mehszaj zart. De biztos ami biztos, megnez eco-n is. Szerencsenkre ott is minden rendben, igy vegre hazajottunk. Draga Egyetlen ferjemet persze kozben felhivtam, amit nem akartam, de baratno tanacsara megtettem, hogy ne legyen baj beolole. Marmint ugy ertem, hogy ne essen neki rosszul, hogy csak akkor szolok ha mar tenyleg baj van. Banta is rendesen, hogy elment. De Hala Istennek jol vagyunk, remelem O is megnyugodott... Utolag talan jobb lett volna fel se hivjam, csak az volt a fejembe, ha veletlenul bajvan, es befektetnek, es nem szolok.. azrra biztosan ha velem fordul eo, iszonyatosan merges lennek! A lenyeg, hogy minden rendben. Itthon vagyok. Elmelkedem... Irt egy no, hogy barmi tortenik az eletben, mindig kell mosolyogni! Leirta roviden eletet.. Szuleit nagyon koran elvesztette, ferjet is, gyereket is tobbszor, es valahogy megis felallt. Most ha jol ertettem van egy gyereke, es boldogan el ozvegyul, arvan. Es tenyleg latszik rajta, hogy boldog! Leakartam irni en is a rovid tortenetemet, aztan csak megtartottam magamnak. A rossz mindenkinel jelen van, csak nem mindegy, hogyan dolgozzuk fel. Mindenesetre nagyon remelem, hogy ez az ev nem tartogat semmi rosszat szamomra, lesz egy makk egeszseges fiam, es fel is tudom Ot egeszsegben, boldogsagban nevelni!!!!
| |
|
|
|
BlogPlusz |
|
2014.09.09. 05:39
2014.09.06. 01:35
| |
|
Kívánom mindenkinek! |
|
| |
|
Játékok |
|
| |
|
Csillag |
|
| |
|
Mondigáljatok:) |
|
| |
|
Cupp:) |
|
| |
|
Élet |
|
Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk. Vannak, akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük... A fenébe is! Mikor kezdünk már el úgy élni, hogy megértjük az élet sürgető dübörgését? Ez itt most - ez a mi időnk, ez a mi napunk, ez a mi nemzedékünk... nem pedig a múlt valamely aranykora vagy a jövő ködös utópiája... Ez itt az időnk.. akár lelkesedünk érte, akár nem. Ez itt a mi időnk még akkor is, ha gyakran kiábrándítónak, fárasztónak, unalmasnak találjuk. Ez az élet, a mi nekünk adatott... és múlik, múlik... Mi a csudára várunk hát? | |
|
|